4. Rész

Hali babocáim! Meghoztam a negyedik részt is. Juppi! Ez egy kicsit hosszabb lett, szóval örülhettek. :D Nagyon köszönöm a kettő feliratkozót, a kommenteket és a több mint 300 oldalmegjelenítést. +1-eket is nagyon szépen köszönöm.

- Elérhetőségeimet felírnám, hogyha valakinek lenne a bloggal kapcsolatban valami óhaja/sóhaja vagy csak egyszerűen megírná a véleményét.

Twitter: https://twitter.com/Jogia_Victoria_

Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=100008406969876

E-mail: victoriajogia99@gmail.com

Jó olvasást!

Nagyokat pislogva ébredtem fel. A napfény beszűrődött a reluxa apró rácsai között, amellyel megvilágította a szobámat. Szóval reggel van. Megint. Nagy nehézségek árán, de sikerült átfordulnom a másik oldalamra. Az órámra pillantottam, ami 8-at mutatott.  Lassacskán felültem az ágyamon majd letettem lábamat a padlóra. Elindultam a szekrényem felé és kivettem néhány ruhadarabot és a fürdőszobám felé vettem az irányt. De mielőtt még beléptem volna a helyiségbe megszólalt a telefonom, SMS-em jött. Lassan lépkedtem a telefonom irányába, amit felvettem a szekrényről majd megnyitottam az SMS-t.

Feladó: Niall

„Szia babám! 6 órára legyél kész, nem szeretek várni. Főleg dögös csajokra. ;) N x”

Elolvastam és gyorsan választ küldtem rá, nehogy meggondoljam magam.

Feladó: Sage

„Szia! Oké, 6-ra elkészülök. Puszi:S x”

És most elsüllyedek szégyenemben. Süllyedésemet a telefonom ismételt rezgése zavarta meg.  Kioldottam a képernyőzárat, hogy megnézzem mit írt vissza a szöszi, de ismeretlen számról küldték.

Feladó: Ismeretlen szám

„Szia Sage! Harry vagyok. Most biztos furcsán nézhetsz, mert nem tudod, hogy, hogy van meg a számod.  Perrie megadta. Nos, szóval csak azt szerettem volna megkérdezni, hogy nem lenne kedved elmenni valahova?  Barátként? H Xx”

Szóval barátként. Barátként gondol rám, hogy máshogy. Miért ütött ennyire szíven, hisz én is csak barátként kedvelem.  Lehet, hogy… Nem, nem az kizárt. Nem lehet az, hogy többre tartsam őt, mint barátot.  Egyszerűen képtelenség.

Feladó: Sage

„Szia! Most már tudom a számod. HAHA Csak nehogy felhasználjam elenned. :D Jól hangzik,  a ma kivételével bármikor jó. S x”

Miután elküldtem, rá döbbentem, hogy egy gyökér vagyok. Most biztos azt hiszi, hogy nincs életem és csak azért nem érek rá ma, mert a könyveimet rendezgetem a polcomon. Gratulálok Sage, megint megcsináltad! Az önsanyargatásomat, a telefonom újbóli rezzgése szakította félbe.

Feladó: Harry

„Kezdek megijedni tőled. J Félnem kellene? H Xx”

Hipergyorsasággal gépeltem be a választ.

 Feladó: Sage

„Rettegned. S x”

Feladó: Harry

„ :D Holnap akkor ráérsz? H Xx”

Feladó: Sage

„A holnap tökéletes. S x”

Feladó: Harry

„4-re megyek érted. Amúgy tudom, hogy hol laksz. Laza cuccba legyél. Csók H Xx”

Még begépeltem egy „Rendben”-t és azzal befejeztük az SMS írogatást. Újból az órára pillantottam ami már fél 10-et mutatott. Megkíséreltem a fürdőszobám megközelítését, amit most sikerrel koronáztam. Magamra zártam az ajtót majd elkezdtem lehámozni magamról a ruhákat. Mikor ezzel végeztem, beálltam a zuhany alá és megengedtem a meleg vizet. Legalább fél óráig áztathattam magam amikor eldöntöttem, hogy kiszállok. A törölközőt magam köré csavartam, a vizes hajamat pedig felkötöttem. Az aznapi ruháimat már az SMS háború előtt kikészítettem.

Az összeállításom egy rózsaszín pólóból, egy ugyanilyen színű converse-ből és egy fekete csőfarmerből állt.  Felvettem ruháimat – amik egészen jól állnak -. A hajamat megszárítottam és kivasaltam, így hagytam, hogy a vállamra omoljon a hajrengeteg. A sminkemet egy alapozóból és egy fekete szempillaspirálból hoztam össze. Elkell ismernem a végeredmény egész jó lett.

Mára beterveztem, hogy elmegyek vásárolni az estére egy ruhát és meglátogatom a könyvesboltot is, ami régen a törzshelyem volt. Szobámból kiérve szembetaláltam magam Perrie-vel.

-Jó reggelt! – köszöntöttem nagy vidámsággal, ami neki is feltűnt.

-Reggelt! Miért vagy ennyire boldog? – kérdezte. Hangjából tisztán kilehetett venni, hogy másnapos.

-Mert holnap találkozok Harry-vel. – bukott ki belőlem. Baszki… most lebuktam.

-Akkor most vele is randizni fogsz? – húzogatta fel-le a szemöldökét.

-Mi csak barátként találkozunk. Semmi több. Amúgy te honnan ismered? Mivel azt mondta, hogy tőled tudja a telefonszámom. – vontam kérdőre, látszatra kicsit meglepődött, de azonnal rendezte arcvonásait.

-Zayn legjobb barátja és bemutatott minket egymásnak és látta, hogy együtt jöttünk, tőlem kérte el a számod, mivel tőled elfelejtette. – sorolta fel egy szuszra. – De ne válts témát! Ma elmész Niall-el vacsizni és akkor holnap pedig Harry-vel mész valahova ez egy kicsit furcsa nem gondolod? Az egyiket le kell mondanod. – jelentette ki ellentmondást nem tűrően.  

-Niall-el a vacsorát már nem mondhatom le, mert TE válaszoltál arra a hülye SMS-re! – hangom egyre csak emelkedett. – Harry-vel pedig azért nem, mert csak barátként találkozunk. – itt már alig hallhatóan beszéltem.

-Aha, csak azért nem akarod lemondani Harry-vel a találkát, mert barátok vagytok. –mondta egy gúnyos hangvétellel társítva.

-Talán…

-Te beleszerettél!

-Nem szerettem bele! – hangom erélyes volt, amitől ő egy kicsit meghökkent.

-Dehogynem! – kiáltott ki a konyhából, ahova az imént ment be. Én magamba zsörtölődve pakoltam be zsebembe a fontosabb dolgokat és már indultam is a már megtervezett úti célom felé. Szerencsémre a városban lakom a plázához közel szóval alig telt bele 10 percembe, hogy oda érjek. Bejártam két boltot mire megtaláltam a tökéletes ruhát az estére, vettem hozzá egy fekete platform cipőt. A szatyorral a kezemben közelítettem meg a kávézó bejáratát. Beléptem és orromat azonnal megcsapta a friss kávé illata. Ma nagyon szerencsés napom van mivel nem álltak a sorban így azonnal rendelhettem.

-Jó napot! Egy karamellás latte-ét kérnék! – mondtam egy kedves arcú, kb. 30-as éveiben járó hölgynek. Nagyon hamar elkészült a megrendelt forróitalom. Kilépve a kávézóból, a könyvesbolt felé vettem az irányt. A latte-mat szürcsölgetve értem el a bolt ajtaját. Gyorsan lehörpintettem azt a pár kortyot, kidobtam a habpoharat majd újra az ajtó felé indultam. Beléptem a rég látogatott törzshelyemre, azonnal nekiláttam szelni a sorokat, amíg meg nem láttam valakit. Odalopakodtam a háta mögé és megfigyeltem ahogyan kivesz egy könyvet a polcról és olvasni kezdi a hátulján lévő szöveget.

-Üvöltő szelek? –kérdeztem, mire láthatóan egy kicsit megugrott. Megfordult és kiült arcára egy gödröcskés vigyor.

-Igen de csak… ühm… a húgomnak. – mondta egy kicsit tétovázva.

-Jó ízlése van a húgodnak, ha ezt olvassa. – villantottam felé egy mosolyt.

-Te szereted?

-Igen szeretem, de mindenki azt mondja, hogy gagyi pedig nem az.

-Elmondhatok egy titkot? – kérdezte félve Harry. Mire egy aprót bólintottam. Azt véltem felfedezni, hogy arca vészesen közeledik az enyémhez. Szívem a torkomban dobogott, a pillangók pedig szárnyra kaptak a hasamban. A szája súrolta az enyémet, de mielőtt még hozzá érintette volna, megváltoztatta irányát és a fülemhez hajolt.

-Igazából szerintem is nagyon jó könyv. Sőt ez az én kedvencem. – mondta hihetetlenül szexi hangon. Elhajolt, hogy újra a szemembe nézhessen. – Ugye megőrzöd? – ült ki egy kaján vigyor az arcára.

-Pe…persze – dadogtam el egy válasz szerűséget.

-Amúgy nincs húgom. – jelentette ki a mellékes információt. – Nekem most mennem kell, de akkor holnap találkozunk. – jelentek meg újra gödröcskéi. – 4-re megyek. Szia!

Én is elköszöntem tőle majd újra neki kezdtem a sorok pásztázásának. Úgy háromnegyed órát töltöttem a boltban mire rávettem magam, hogy induljak meg hazafelé. A sétám visszafelé úton kétszer annyi időbe telt. Mire haza értem már 4 órát ütött az óra, így jobbnak láttam nekiállni készülődni.